Tényleg közeledik a világ vége?
Az asztronómiai változások folyamata a jelenlegi, ötödik Napkort közelíti. A hivatalosan megállapított dátum 2012 december 23.-a. Ezért nevezzük szervezetünket HOPE - ami reménységet jelent angolul - 2012-nek. Eddig mind a négy napkor geológiai és kozmikus katasztrófában fejeződött be, ami kiírtotta a földlakók nagy részét. Az utolsó ilyen i.e. 3113-ban, a negyedik napkor végén történt. Ekkor Noah mentette meg az emberiséget a teljes kipusztulástól. Mi lesz most a nap kor végén? Mi lesz utána? Mit tehetünk mi, földlakók? Mielőtt belemerülnénk ezekbe a kérdésekbe, nézzük meg a négy előző nap kort.
Az öt nap kor
1. i.e. 20 238 - 16 230 4008 év. A víz kora. Matlactli Atl volt a neve. Jelentése tíz víz. Ekkor az óriás emberek vizikukoricát ettek, amit Atzitzintni - nek hívtak. Ezt a nap kort a víz mosta el és az emberek halakká változtak. Csak egy emberpár szabadult meg.
2. i.e. 16 230 - 12 220 4010 év. Ez a vizikígyó kora. Ehecoatl volt a neve. Az emberek az acotzintli nevű gyümölcsöt ették. A kor Ehecoatl, a vizikígyó fejezte be. Az emberek majmokká váltak. Megint csak egy páros menekült.
3. i.e. 12 220 - 8 139 4081 év. Tleyquiyahuillo volt a neve. Az emberek a Tzincoacoc nevű gyümölcsöt ették. Tűz fejezte be ezt a nap kort.
4. i.e. 8 139 - 3 113 5026 év. Tzontlilic a neve. Ez a Vér és Tűz kora. Az emberek elpusztultak egy nagy tűz után.
5. i.e. 3 113 - 2012 5125 év. A Nap és Tűz vagyis a tűzforró nap kora. Tonatiuh a neve. Ő a Napisten. A Föld bolygó megmozdul és mindenki elpusztul. Ennek a napkornak 2012 december 23.án van vége.
A Föld jelenlegi lassulása által a földi és az univerzális időszámítás között 31 másodperc van.
Mondanivalók a Maya filozófiában, amik megegyeznek más spirituális rendszerrel is:
Mi mind egyek vagyunk, Az életnek értelme van, Isten a szeretet és ez bennünk lakozik.
Ami csak maya:
A megvilágosodás korának megalkotása határidős. Ez a kor az idők végén kell, hogy létrejöjjön. Az alkotásban mindenki egyenlően részt kell, hogy vegyen. Ez lesz mindenki életének az egyetlen értelme.
A Maya kalendár mindenki számára fontos, nem csak azoknak, akik a Maya kulturával foglalkoznak. Ez a kalendár az Univerzális igazságról szól, arról, ami a ma emberének a legfontosabb kéne, hogy legyen. A prófétikus írás jövőbe látásra is használható. Minden nagy vallás bizonygatta és még mindig bizonygatja prófétikus jelentését és igazságát. Viszont a Maya ezt nem teszi és nem is tette. Minden Maya írás alapból jövőbe mutató. Egyszererre spirituális és tudományos. Ez mutatja, hogy a kettő nem elválasztható. Ettől lesz a Maya kalendár a legfontosabb holisztikus írás a földlakók számára. A fehér emberek számára ez a kalendár egészen elfogadhatatlannak tűnik. Könyvek nagy részét fehér emberek írják, akiknek semmi köze a tudáshoz és az egész kalendárt rossz oldalról közelítik meg, mint az élet vetülete.
A spanyolok minden Maya könyvet elégettek. Egyetlen fontos írás maradt meg, amit a Vénusz kódexnek hívnak. Természetesen nem véletlen. Mivel az írások elégtek vagy szétszedte őket a jungle nedvessége, a fennmaradt, szájhagyomány útján terjedő tudást újraírták a Colombuszi idők alatt. Ilyen könyv a Chilam Balam, a jaguár próféta könyve. A Popol Vuh a másik, amit a Maya bibliának is hívnak. Ebben a könyben Hunahpu és Xbalanqe, az ikrek, túljárnak a halál eszén. Ezekből tudjuk, hogy a Maya hitt a halál utáni életben és a lélek újjászületésében. Az élet a születés, halál és az újraszületés ciklusa volt számukra, amiben fontos szerepet játszottak az áldozatok, mint az új élet meghatározója. Itt kell megemlíteni, hogy az áldozás is áldozat. Magadat áldozod, vagyis ajánlod fel. A Maya hitvilág a kettősség közötti egyensúly megtalálásáról szólt. Isteneik kettősek: jók és rosszak. A Maya együttműködött az istenekkel. A sámán rituálékat az ahauob-ok végezték. Ezek királyok voltak, akik apáról fiúra adták a tisztséget. Ezek a királyok voltak a Kozmosz megtestesítőjei a nép szemében, és gyakran áldozták saját vérüket is egyes ünnepen a piramis tetején. Érdekes megjegyezni, hogy a jaguár volt a legkedvesebb állatuk, ami nincs Mexikóban és az Amerikákon. Erre senki sem figyel oda, és a jobb könyvek a Mayát tartják az első Írástudó, asztronómiát ismerő népnek. Aztán olyanok is vannak, akik csak ezer évesnek vélik ezt a civilizációt.
A Maya dél Mexikóban, Belizben, Hondurasban, Guatemalában és El Salvadorban van. A régi városállamokat elhagyták, és az okára nemigen emlékszik senki. Voltak akik ott éltek köztük, hogy jobban belelássanak a dolgokba de igazán fontosat nem kaptak. A Maya birodalmat az Azték birodalom vette át, amit Hernán Cortes, Hondurai vezér vert le 1521-ben és átvette a hatalmat a Spanyol birodalom a kereszténységgel. Ez ideig az egész környék a Szent Kalendárium szerint élt és működött. Chichen Itzá 3 szó. Chi a víz, az erő, száj és chen a kút, amiben ez a víz van, Itzá pedig tudás. Itz gyíkot is jelent. Itt 36 földalatti folyó van. A Yukatán félszigeten 3654 folyó van. Can Cun a kígyó fészkét jelenti. Az Amerikai Antropológiai Egyesület szerint a Chichen Itza-i romok az egyesület birtokában vannak. A föld alattuk azonban részben közös birtoka Piste városának és a Barbachanos Spanyol eredetű családnak, akik nagyon sok mindent kézben tartanak a Yucatan félszigeten a 19. század elejétől. Ez egy lépcsős piramis, négyzetes alapú teraszokkal és lépcsősorral egészen a tetején lévő templomig, mind a négy oldalon. A tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőség idején, napkeltekor és napnyugtakor az építmény sarkából a nap egy árnyékot vetít az északi lépcsőre, ami egy lefelé kúszó kígyó formáját vetíti ki. Ő Kukulkan, vagyis Quetzalcoatl azték nyelven. A piramist a történészek szerint 1000 évvel ezelőtt építették. Ez azért érdekes, mert a Maya, mint birodalom eltűnt az utolsó napkor kezdetén, ami i.e. 3113-ban volt. Mindenesetre az építés korában szokás volt nagy templomot építeni egy kis templom helyére vagy a tetejére. Ez a piramis is erről szól. Az északi oldalon egy alagút vezet a kisebb templomba, ahonnan meg lehet mászni a kisebb változatát a Kukulkan piramisnak. Ennek a tetején lévő trón szobában van Kukulkan jaguar trónusa, ami kőből van faragva és jade-del van pirosra festve. A kis piramis a hold járását követi, amíg a nagy a napét. Sajnos amióta egy idős hölgy leesett a piramis lépcsőjéről és meghalt, nem engedélyezik a lépcsőzést.
A harcosok temploma
Tudvalevő, hogy a maya nem egy harcos nép. Viszont elkerülhetetlenül viszályok alakultak ki a szomszédos népekkel, amikor is behívták a Toltec-eket, akik nagyon jó harcosok voltak, hogy segítsenek nekik megvédeni a területeiket. Így lettek a Toltec-ek a maya történelem részei. A templom ezért a Toltec stílust követi, és egészen nyilvánvalóan mása a Toltec fővárosban, Tulában álló B templomnak. Viszont a Maya építészek kezétől nagyobbra sikerült, mint az eredeti. Ez egy kőépület egy lépcsős piramis tetején, aminek eredetileg chickle fa volt a teteje. A belsejében harcos formájú oszlopok vannak. A lépcsősor tetején, a templom bejáratánál van egy Chac-Mool oltár szobor. Ez a fajta kőszobor a közép-amerikai, Colombus előtti időkből származik. Sajátossága, hogy az emberi alak egy furcsa és kényelmetlen ülésmódban ábrázolt, lefelé csúszva, a fejét feltartva és az egyik oldalra fordítva. A hasán egy tálca található. Ebbe a tálcába tették az adományokat és az esetleges emberi áldozatok szívét. A szobor építészetében és mondanivalójában Toltec gondolatokat hordoz. A szoborfajta nevének eredete ismeretlen. Augustus Le Plongeon, egy tág látó szöggel rendelkező régiségekkel foglalkozó úriembertől származik, aki a 19. században ásatásokat végzett Maya településeken a Yucatán térségében, ahol egy ilyen szobrot talált. Ezekről az ásatásokról szóló írásait kiadatta, viszont a későbbi tudósok ezeket mind valószerűtlen mesének könyvelték el. Ő azt mondta, hogy ez a szobor egy Atlantiszi király szobra, akit Chac-Mool-nak, Vörös Jaguárnak nevezett. Így ragadt rá a név. Nem összekeverendő a Maya esőistennel, aki Chaac. A templom körül egy nagy tér helyezkedik el, amit oszlopsor vesz körül. Ezt a teret a Nagy Piac-nak hívják.
A nagy labdázó udvar
Hét olyan terep található Chichen Itzában, ahol a különleges Közép-amerikai labdajátékot játszották. Ezek közül a legmutatósabb a Kukulkan piramistól 150 m-re észak-nyugatra található. Ez a legnagyobb. 166m x 68m. Ez egy négy független fallal körülvett terület, aminek a két rövidebb oldalát egy magas kőemelvény tetejére helyezett trónszerű építmény veszi körül. Itt foglaltak helyet a bírók. A másik két oldalát két nagyon egyenes, egylépcsős fal képezi, aminek a közepén, a második lépcsőfokon, kb 3,5m magasságban, egy-egy élére állított kőgyűrű áll ki a falból. Ez a gyűrű volt a cél a játék során. Ebbe kellett beletalálni. Az alsó lépcsőfokon, ami szélességében kb 1 m., rohangáltak a kapitányok a játékoldaluknak megfelelően. A labda gumiból volt és a falhoz pattintgatva igyekeztek beletalálni a gyűrűbe. A labdát kézzel érinteni nem volt szabad. A test minden része közreműködhetett. A játékosok testére, több helyen gumiövek voltak helyezve, hogy arról tudjon a labda pattanni. A vesztes kapitány a fejével fizetett, amit áldozatként használtak fel. A játékot csak papok játszhatták. Papnak lenni nagy dicsőség volt és már 5 éves korukban ajánlották magukat a tudnivágyók. Vagyis a szüleik. Egy játszma évekig is eltarthatott. Veszteni is dicsőség volt, mert haláloddal közelebb kerültél az istenekhez és egy magasabb lélekszintet lehetett elérni. Ezek az események a falakon lévő faragásokból kiderül. Az egyik fal külső oldalán egy másik jaguár trón található a Jaguár templomának nevezett beépítésben. A játéktér különleges hangrendszerrel épült. Az egymástól 166 m-re ülő bírók minden nehézség nélkül halk beszéddel is meghallották egymást. A labda pattogását Pok Ta Pok-nak nevezik.
A piramisról egy kicsit. A Kukulkán piramis, mint annyi más, 13 lépcsőből áll. Hat-hat a két oldalon és egy fenn középen. Persze ezt 7-nek is nevezhetjük, mint a hét lélekszint a hatalmasság felé. Chikle fát használnak. El magey a növény, amiből az ital és a tű cérna van.
A kalendár neve a Tzolkin vagyis a napok számolása. A 13 nap, amit a spanyolok trecena-nak hívnak, adja ki a napok számát. Ez, mint egy fogaskerék, belekapcsolódik a 20 szimbólum. Ez a két kerék állandóan forog. A számokat mayagrafokkal jelzik.
Imix alligátor
Ilk szél
Akbal éjszaka
Kan gyík
Chiccan kígyó
Cimi halál
Manik őz
Lamat nyúl
Muluc víz
Oc kutya
Chuen majom
Eb az út
Ben mag
Ix jaguár
Men sas
Cib keselyű
Caban föld
Etznab flint kovakő
Cauac esőzivatar
Ahau light
Ez teszi ki a 260 napot. Az aztékok, akiket mexica-nak neveznek, Tonalpouhalli-nak hívják. A hosszú időt hosszú számolással határolják be.
1 tun az 360 nap.
1 baktun az 400 tun, tehát 360 x 400 az 144,000 nap.
1 hosszú számolás az 13 baktun, azaz 13 x 144.000 nap. Ennek kezdete a tudomány szerint i.e. 3114 augusztus 11. Így a vége 2012 december 21 lesz. Azt is mondják, hogy Kukulkán akkor halt meg, amikor Jesus színre került, biztosan a lélekvándorlás elve miatt a keresztények kitalálták. (Érdekessége a dolognak az, hogy amikor 2006-ban Mexikóban voltunk, a 30 éve idegenvezőnk a mayákról egészen furcsa dolgokat mondott. Például, hogy Szibériából származnak vagy Israel egyik elveszett törzse. A Chichen Itza piramisai pedig csak 500 évesek.)
Mindenesetre neki is 12 apostola volt, vele együtt 13. Őt nevezik meg a szent kalendárium megalkotójának. Azt, hogy miért előbbről, jóval a múltból, kezdi a hosszú számolást, azt senki sem tudja. A Maya a világot 13 mennyországra és 9 pokolra ossza fel. A 13 nap a trecena-ban tesz ki egy mennyországot, felső létet. Minden napnak és minden mennynek is megvan a maga istene. Csak az azték szavakat ismerjük. Ezek az istenek, csak úgy, mint minden mitológiában egymásba tolódnak és egy-egy isten más néven vagy változatban többször is felbukkan a 13 nap alatt. Minden mennyhez tartozik egy madár is. A hét páratlan számú és a hat páros számú menny-ek és a poklok ciklikusan változnak és átitatják az egész létet. It jön elő a DNS elmélet, hogy minden kockákból val összerakva és egy nagy ugyanazt tartalmazza, mint egy kicsi. Természetesen a lépcsős piramisok 13 fokból állnak. 6 - 6 a két oldalon és egy a közepén.
Jelentése: kő, mert egy új kezdetét egy kővel vagy egy kőoszlop felállításával jelölték. Ez az alapja a mezőgazdasági kalendáriumnak, amit Haab-nak hívnak. Ez az az idő, amíg az istenek dolgoznak. A másik öt nap, amikor születnek. Ezalatt nem számíthattaka földlakók segítségre az istenektől. Érzelmek nélkül töltötték el. A Maya papok egy új tun kezdeténél mondták el előrejelzéseiket. A Maya a kozmikus energiaváltozásokat figyelte.
A négy fontos irányt a Világfa mutatja. Ez egy kereszt, ami minden rituálés helyen megtalálható és zöldre van festve. Ezeken a helyeken a keresztény keresztek is zöldre vannal festve. A Világfa az Univerzum közepét jelképezi. A jelentésében és elrendezésében megegyezik a boszorkány és a sámán kerékkel is. Itt is különböző színekkel ruházták fel a különböző irányokat az energiájuktól függően.
A világ közepe Maya nyelven Yaxkin.
Kelet Lakin piros színű Chac
Észak Xaman fehér Zac
Nyugat Chikin fekete Ek
Dél Nohol sárga Kan
Az irányok különböző energiákat és spirituális lehetőségeket hoznak magukkal, amik befolyásolják a földlakók életét. A kelet és nyugat közötti elválasztó vonal a 12 keleti hosszúsági foknál van megállapítva. Ez átmegy Közép-Európán, Afrikán. A legnyugatibb Alaszka, a legkeletibb Sziberia. Az utolsó napkor kezdetén egy termékeny újhold volt az uralkodó. Ez magába foglalta Palestinat, Sziriát, Egyptomot és Mesopotámiát. A 360 napos kalendár sok helyen felbukkan. India, Peru, Skandinavia, Jewish, Roma és Kína is. A tudomány felvázolta a világot a Maya naptár szerint. Mi ezzel nem foglalkozunk, mert ezek nem Univerzális történések és sok a hamis adat. Mi tudjuk, hogy az 5. Napkor kezdete volt ez a nap.
A Maya tudta, hogy a világ nem az utolsó napkorral kezdődött, hanme azelőtt is élt. A modern emer azt mondja, hogy 15 billió év munkája, amit persze egyetlen spirituális írás sem tart valószínűnek. A Cobai és a Palenquei írásokon 13 x 20 on the n tunnakjelölik ezt az időt. Ugyanakkor a Maya az egész universum evolűciójáról beszél, nem csak a föld és földlakók életéről.
A kilenc lépcső képviseli a kilenc Földalatti világot, ami nem egyezik meg a keresztény Hell-lel. Az Norse Earth Mother Hel-ről kapta a nevét.
Ezek a lépcsőn így néznek ki:
13 uinal 260 nap 13 tun 12.8 év 13 katun 256 év 13 baktun 5, 125 év 13 pictun 102.000 év 13 kalabtun 2.000.000 év 13 kinchiltun 41.000.000 év 13 alautun 820.000.000 év 13 hablatun 16.400.000.000 év